Mené tekél parszin, Mené tekél ufarszin: felirat, melyet →Baltazár király lakomáján emberi kéz ujjai írtak a palota falára (Dán 5,1-6,1). - Baltazár kir. ittasan elrendelte, hogy hozzák elő az atyja által Jeruzsálemből elrabolt templomi edényeket, s igyanak azokból. „Itták a bort, és dicsérték arany, ezüst, réz, vas, fa és kő isteneiket” (Dán 5,4). Egyszer csak a király látta, hogy egy emberi kéz ujjai írnak a palota falára. Mindent megígért annak, aki megfejti a látottakat, de senki nem volt rá képes. Akkor a kirné tanácsára a kir. hivatta Dániel prófétát, aki →babiloni fogság miatt az udvarban nevelkedett, s miután megfejtette a kir. atyja, →Nebukadnezár álmát, „a tudósok, varázslók, káldeusok és csillagjósok fejévé lett” (5,11). A kir. megígérte Dánielnek: „ha el tudod olvasni ezt az írást és meg tudod nekem fejteni az értelmét, akkor bíborba öltöztetlek, aranyláncot kapsz a nyakadba és harmadikként uralkodhatsz országomban” (5,16). Dániel visszautasította az ajándékokat, de az írást megfejtette: „...felfuvalkodtál az ég Ura ellen, s az ő házának edényei vannak előtted, ... dicsérted az arany, ezüst, réz, vas, fa és kő isteneket ..., de annak az Istennek, akinek kezében az életed és egész sorsod, nem jutott a magasztalásból” (5,23). Az írás és jelentése: „Mené: Isten számba vette királyságodat, és véget vetett neki. Tekél: megmért a mérlegen, és könnyűnek talált. Parszin: földarabolta országodat, és a médeknek és perzsáknak adta” (5,26-28). - Dánielt bíborba öltöztették, aranylánc került a nyakába, s a kir. harmadik emberré tette országában. De „Baltazárt, a káldeusok királyát még azon az éjszakán megölték, az országot a méd Dárius foglalta el” (5,30-6,1). **

LThK 1993. VII:99. (s.v. Menetekel)